Chapter 002 - Encounter

* Jessie szemszöge *

Este nem sokat tudtam aludni, folyamatosan a Harry-s dologon kattogtam. Ma találkozom vele, eldöntöttem. Lassan lépkedtem lefelé a lépcsőfokokon. Ránéztem az órára ami pontosan 9 órát mutatott. Gyorsabbra vettem a tempót, a konyhába vettem az irányt és csináltam magamnak egy pohár teát. Miután megittam, felsiettem a lépcsőn, de Liza megállított.
- Halihó, hová sietünk ennyire?! - kérdezte vigyorogva. - Netán nem Harryvel találkozol?
- Mi közöd hozzá? De amúgy igen . . . - mondtam egyre flegmábban.
 - Nem jöhetnék én is? - kérdezte boci szemekkel.
- Nem, de sietnem kell. Pápá. - mondtam mosolyogva.
Végre megszabadultam tőle, így bementem a szobámba, ahol épp azon vacilláltam, hogy mit vegyek fel . . Amikor találtam egy elfogadható ruhadarabot felvettem. Megcsináltam a hajam majd egy enyhe sminket készítettem. 9:55 körül lehetett amikor elkészültem. Lementem a lépcsőn, majd az alsó fokra leültem és vártam. Pár perc múlva megérkezett Harry . . . .

* Harry szemszöge *

Reggel hamar kipattantam az ágyból, ami tőlem megszokatlan. Körülbelül 8 óráig csak unatkoztam . . aztán letussoltam majd felöltöztem. Szinte lerepültem a lépcsőn úgy siettem. "Gondoltam" már a többiek is fent lehetnek így felhívtam mindenkit . .  elég rossz döntés volt. Majdnem mindenki aludt kivéve Niallt. Vele beszélgettem egy picit, mivel már 5 órakor fent volt . . . nem tudott aludni. Kétlem, hogy ő is szerelmes lett volna.  Éppen nem tudott aludni, mert vihar volt, fogalmam sincs honnan szedte a vihar dolgot, mivel a közelünkben lakik és itt nem volt vihar . Furcsa dolog.  Fél kilenc volt amikor rájöttem, hogy el kéne indulnom. Beszálltam az autóba és elhajtottam. Amikor a házuk elé értem, elkapott az izgalom. Féltem tőle, hogy ő nem szeret viszont. Kiszálltam az autóból és az ajtónál támaszkodtam, amikor kilépett az ajtón Jess. Gyönyörűen festet, soha nem hittem volna, hogy egy csaj elveszi a fejemet, Harry Styles te megörültél . . Beszéltem magamhoz.
- Jó reggelt, drága. - mondtam majd erős mosolyt villantottam.
- Szia. - mondta majd elindult az autó felé.
- Indulhatunk? - kérdeztem.
- Persze . . - mondta és enyhén rám mosolygott.
Beszálltunk az autóba majd elindultunk.
- Hová megyünk amúgy?!?! - kérdezte picit mérgesen, de még mindig mosolygott.
- Majd meglátod. - mondtam majd rá kacsintottam.
- Rendben . . . . .
Amikor megérkeztünk már tudta, hogy hol vagyunk csak nem értette miért hozom ide.
- Nem érted miért vagyunk itt? Akkor elmondom. Nagyon szerettelek volna látni, így gondoltam ha már nem is szereted a bandát, talán megszereted a zenénket. 
- Honnan tudod hogy nem bírlak titeket?!
- Hát azt is kérdezhetnéd a telefon számod honnan tudom. Egyszerű a válasz, ott hagytad az asztalnál a mobilod így kikerestem a számod és a másik?! Egy One Direction zene sincs rajta. - válaszoltam a kérdésére. ..
- Öhm . . oké . . - mondta furán.
- Akkor menjünk be a többiek már várnak rám/ránk.

* Jessie szemszöge *

Besétáltunk az elég nagy épületbe ahol a dalokat szokták felvenni.
- Sziasztok . . - köszöntem bizonytalanul.
- Naa itt vagyunk, srácok ő itt Jessie, Jessie ők Louis, Niall és Zayn. - mutatott be.
- Szia, Jessie. - mondták szinte egyszerre.
Én leültem egy székre ők pedig épp bent veszekedtek valamin. Egyszer csak megcsörrent a telefonom . .
- Jó napot! Maga Jessie Dreep?! - kérdezte egy női hang.
- Igen, én vagyok és maga ki?
- A kórházból vagyok, értesíteni szeretném, hogy egy ismerős, bizonyos Bella Parker, balesetet szenvedett, pár perccel ezelőtt hozták be.- mondta, majd azt hiszem menten elájulok.
A legjobb barátnőm kórházban van . . Nem szóltam vissza a nőnek, gyorsan letettem majd kirohantam a helységből. Harry utánam futott. .
- Mi a baj?! - kérdezte rémülten.
- Bella, kórházban van, most azonnal oda kell mennem. - válaszoltam idegesen.
- Beviszlek, gyere induljunk. - mondta.
Vissza ment a kabátjáért majd mind ketten beszálltunk a kocsiba. Harry villám gyorsan vezetett. Pár perc múlva meg is érkeztünk, én kiszálltam majd mondtam, hogy menjen vissza mert balhé lesz. .
- Rendben . . akkor szia. - mondta majd egy puszit nyomott az arcomra.
- Szia . . - köszöntem el, picit meglepődtem azon hogy puszit adott nekem, fura volt. Talán még is szeret?! Most nem szerettem volna ezen agyalni, besiettem a kórházba és  felsiettem az emeletre ahol Bells volt. . .

Chapter 01 - Beginnings . .

Besétáltam a helységbe és átvettem a "munka" ruhám. Kimentem majd, bementem egy másik ajtón ahol már elő voltak készítve az italok amiket felkellet szolgálnom. Idő közben hallottam, hogy a megnyitó véget ér kezdődött a rendezvény. Kivittem az italokat minden asztalhoz, majd azt vettem észre, hogy egy fiú engem nézz folyamatosan, felismertem mivel a húgom, megőrül egy ismert fiú bandáért, biztos ő az egyik tagja mivel többek közt ez a fiú is a szobája falán van. Amikor az italokkal végeztem volt még pár dolog amit kikellet vinnem. Amikor lezajlott a rendezvény mindenki távozott a helyszínről, vagy is csak úgy hittem. Beslattyogtam az öltözőbe. Épp amikor levettem volna a felső részt ajtó nyitódást hallottam, amikor megfordultam az a bizonyos banda tag volt mögöttem.
- Te meg mit keresel itt?!?! - mondtam idegesen és vissza vettem az inget.
- Csak gondoltam megnézlek, de nem lett volna muszáj vissza venned a ruhát, ne légy szégyenlős. - válaszolt majd kissé perverz mosolyt villantott.
- Leszel szíves elhúzni innen? - kértem mérgesen.
- Igen, de tudd még találkozunk. - mondta, majd kisétált az ajtón.
Amikor végre kiment átöltöztem, de hirtelen eszembe jutott hogy a telefonom kint hagytam az asztalnál, gyorsan kirohantam és zsebre dugtam a telefont. Vissza mentem a táskámért és elindultam hazafelé. Kint nagyon esett már az eső siettem, nem szerettem volna megfázni. Lehajtott fejjel futottam, mintha egy örült lettem volna, de sebaj. Megállt előttem egy sötétített ablakú fekete színű kocsi. Majd kiszállt belőle a fiú.
- Helló, baby. Mondtam, hogy még találkozunk, de most gyorsan ülj be az autóba, mert megfázol.
- Biztos nem  . . - válaszoltam majd elindultam de megállított majd az ölébe vett és becipelt az autóba. .
- Mit csinálsz?! Ez már ember rablás. - mondtam nagyon idegesen.
- Haza viszlek nyugi, nem máshova, de ha szeretnéd mehetünk hozzám is. - mondta majd megint rám mosolygott. Megmutattam neki hol lakok majd újra megszólaltam.
- Tisztában vagy vele, hogy még a nevem sem tudod?! - kérdeztem.
- Tudom a neved, csak te nem tudod az enyém. Jessie Dreep a neved, drágám. - válaszolta szórakozottan .
- Honnan tudod? - kérdeztem rémülten.
- Csak elég annyi, hogy vannak kapcsolataim. - mondta titokzatosan.
- Akkor légy szíves és te áruld el a neved, mert nekem nincsenek ilyen fura kapcsolataim.
- Harry Styles. - mondta, majd kacsintott egyet.
Nem sokára megállt a házunk előtt, igaz nem volt jó ötlet megmondani hol lakok, de nem volt más választásom.
- Köszönöm . . - mondtam furán.
- Szívesen, baby.
- Ne hívj így, rendben, most pedig .. Helló. - köszöntem el.
- Szia édes. - mondta és közben perverzen rám pillantott, majd elhajtott.
Benyitottam a házba ahol anyu már rám várt.
- Szia, kicsim. Ki volt az aki haza hozott? - kérdezte.
- Szia, anya. Nagyon hosszú sztori, de a neve Harry Styles és valami bandában énekel, akiket imád Liza. - mondtam, amikor a lépcsőn leviharzott a testvérem.
- Az 1D-t említettétek?! - kérdezte boldogan.
- Igen, lányom. Az egyik tag az előbb hozta haza Jess-t. - válaszolta anyám.
- Mi van?! Ugye ezt nem mondod komolyan . . - mondta már az ájulás határán.
- Igen, utálom azt a fiút. - válaszoltam semlegesen.
- Hogy mersz ilyet mondani!!??  - kérdezte ámulva.
- Nem bírom, most pedig elmesélek mindent. - mondtam, majd belekezdtem. - Na hát kb. ennyi a megismerkedésünk.
Egy pillanatig nem szóltak, semmit, de nem vártam meg mit reagálnak, felsiettem a lépcsőn majd bementem a szobámba. Átöltöztem egy egyszerűbb ruhába majd elővettem a laptopom és felnéztem a közösségikre. Majd a mellettem lévő telefonom megzörrent, smsem jött.
" Szia, édes. Holnap 10-re jövők érted. Harry. xx "
Komolyan megáll az eszem. Nem is ismerem. Bár magamnak is bekel, hogy valljam beleszerettem, de ez már túlzás, mit képzel magáról?! Mert híres nem tehet meg mindent. Gyorsan tárcsáztam a legjobb barátnőmet, Bellát.
- Szia, Bella. Te .. nem tudod mi történt velem ma.
- Szia, Jess. Mesélj.
Elmondtam neki mindent ami történt. Majd csodálkozva végre megszólalt.
- Hazz szerelmes beléd! - mondta
- Milyen Hazz?!
- Harry .. becenév.
- Szerelmes?! Belém? Nem hinném, bár bevallom egy picit beleszerettem . . - mondtam egyre halkabban.
- Igen, beléd. De amúgy mindenképpen elkel menned holnap.
- Még át gondolom . . de most mennem kell, szia és jó éjt! - köszöntem el és leraktam.
Átgondoltam amit Bells mondott, de egy híresség, szerelmes lenne belém?! Kétlem.
* Harry szemszöge *
Haza mentem majd amikor besétáltam, észre vettem, hogy Louis még nincs itthon. Átgondoltam a dolgokat. Lehuppantam a kanapéra és nagy gondolkozásba kezdtem. Azon törtem az agyam, vajon tényleg belé szerettem?! Gyönyörű és amikor mérges .. Hülye lányos kérdés, de van szerelem első látásra? Erre a válaszom, hogy van. Eszembe jutott, hogy holnap a stúdióban az új dalt vesszük fel, eljöhetne oda majd utána sétálhatnánk egyet. Nem sokára Lou toppant be az ajtón.
- Csá, Rómeó. Mi van a Júliáddal? - kérdezte gúnyosan.
- Helló . . . . - köszöntem, majd elmondtam mindent. - Nos ennyi történt.
- Rómeó, leszállhatnál. Holnap az új dalt vesszük fel a stúdióban.
- Igen, tudom. De ő is jön.
- Mi van?!?!?!?! Még a kis Júliád fecseg és kiszivárgott a dal . - mondta mérgesen.
- Nem fogja nyugi és amúgy is mi közöd hozzá .. na mindegy. Mentem aludni.
- 7 órakor?! Jól vagy? Vagy megbolondított a szerelem? - mondta röhögve.
- Igen, hét órakor. - mondtam flegmán és felmentem a lépcsőn, majd be a szobámba.
Bár nem volt sok értelme, mivel amikor letussoltam és befeküdtem csak forgolódtam. Egész végig csak Jessie-re tudtam gondolni . . 

Prológus, 00.

A nevem Jessie, 18 éves vagyok és nem rég fejeztem be a gimit. Mostanában elég feszült a hangulat a családomban. Pár hete épp nyaralni indultunk, evvel eddig semmi gond sincs, de egy balesetet megakadályozta a boldogságunk. Valamennyien sérüléssel, ugyan de túléltük, de az édesapám és a legkisebb testvérem, James életét vesztette.  Nagyon kiborultam, bezárkóztam, napokig nem jöttem ki. Apukám egy munkatársának van egy hajója ahol minden féle rendezvényeket tart. Elég népszerű hely, de ez nem lényeges. Ott kaptam munkát felszolgálóként. Egy nap felhívott, hogy megint lenne egy alkalom amikor be kéne ugranom, de sürgősen. Elindultam a part felé majd felszálltam.
- Szia, Jess. Bocs, hogy nem szóltam előre, de ez a dolog még nekem is új. Az öltözőben ott a ruhád, vedd fel, mert nem sokára jönnek a vendégek. . .

Hogy jön itt szóba Harry Styles?! Az első részben megtudhatjátok ;)