Chapter 01 - Beginnings . .

Besétáltam a helységbe és átvettem a "munka" ruhám. Kimentem majd, bementem egy másik ajtón ahol már elő voltak készítve az italok amiket felkellet szolgálnom. Idő közben hallottam, hogy a megnyitó véget ér kezdődött a rendezvény. Kivittem az italokat minden asztalhoz, majd azt vettem észre, hogy egy fiú engem nézz folyamatosan, felismertem mivel a húgom, megőrül egy ismert fiú bandáért, biztos ő az egyik tagja mivel többek közt ez a fiú is a szobája falán van. Amikor az italokkal végeztem volt még pár dolog amit kikellet vinnem. Amikor lezajlott a rendezvény mindenki távozott a helyszínről, vagy is csak úgy hittem. Beslattyogtam az öltözőbe. Épp amikor levettem volna a felső részt ajtó nyitódást hallottam, amikor megfordultam az a bizonyos banda tag volt mögöttem.
- Te meg mit keresel itt?!?! - mondtam idegesen és vissza vettem az inget.
- Csak gondoltam megnézlek, de nem lett volna muszáj vissza venned a ruhát, ne légy szégyenlős. - válaszolt majd kissé perverz mosolyt villantott.
- Leszel szíves elhúzni innen? - kértem mérgesen.
- Igen, de tudd még találkozunk. - mondta, majd kisétált az ajtón.
Amikor végre kiment átöltöztem, de hirtelen eszembe jutott hogy a telefonom kint hagytam az asztalnál, gyorsan kirohantam és zsebre dugtam a telefont. Vissza mentem a táskámért és elindultam hazafelé. Kint nagyon esett már az eső siettem, nem szerettem volna megfázni. Lehajtott fejjel futottam, mintha egy örült lettem volna, de sebaj. Megállt előttem egy sötétített ablakú fekete színű kocsi. Majd kiszállt belőle a fiú.
- Helló, baby. Mondtam, hogy még találkozunk, de most gyorsan ülj be az autóba, mert megfázol.
- Biztos nem  . . - válaszoltam majd elindultam de megállított majd az ölébe vett és becipelt az autóba. .
- Mit csinálsz?! Ez már ember rablás. - mondtam nagyon idegesen.
- Haza viszlek nyugi, nem máshova, de ha szeretnéd mehetünk hozzám is. - mondta majd megint rám mosolygott. Megmutattam neki hol lakok majd újra megszólaltam.
- Tisztában vagy vele, hogy még a nevem sem tudod?! - kérdeztem.
- Tudom a neved, csak te nem tudod az enyém. Jessie Dreep a neved, drágám. - válaszolta szórakozottan .
- Honnan tudod? - kérdeztem rémülten.
- Csak elég annyi, hogy vannak kapcsolataim. - mondta titokzatosan.
- Akkor légy szíves és te áruld el a neved, mert nekem nincsenek ilyen fura kapcsolataim.
- Harry Styles. - mondta, majd kacsintott egyet.
Nem sokára megállt a házunk előtt, igaz nem volt jó ötlet megmondani hol lakok, de nem volt más választásom.
- Köszönöm . . - mondtam furán.
- Szívesen, baby.
- Ne hívj így, rendben, most pedig .. Helló. - köszöntem el.
- Szia édes. - mondta és közben perverzen rám pillantott, majd elhajtott.
Benyitottam a házba ahol anyu már rám várt.
- Szia, kicsim. Ki volt az aki haza hozott? - kérdezte.
- Szia, anya. Nagyon hosszú sztori, de a neve Harry Styles és valami bandában énekel, akiket imád Liza. - mondtam, amikor a lépcsőn leviharzott a testvérem.
- Az 1D-t említettétek?! - kérdezte boldogan.
- Igen, lányom. Az egyik tag az előbb hozta haza Jess-t. - válaszolta anyám.
- Mi van?! Ugye ezt nem mondod komolyan . . - mondta már az ájulás határán.
- Igen, utálom azt a fiút. - válaszoltam semlegesen.
- Hogy mersz ilyet mondani!!??  - kérdezte ámulva.
- Nem bírom, most pedig elmesélek mindent. - mondtam, majd belekezdtem. - Na hát kb. ennyi a megismerkedésünk.
Egy pillanatig nem szóltak, semmit, de nem vártam meg mit reagálnak, felsiettem a lépcsőn majd bementem a szobámba. Átöltöztem egy egyszerűbb ruhába majd elővettem a laptopom és felnéztem a közösségikre. Majd a mellettem lévő telefonom megzörrent, smsem jött.
" Szia, édes. Holnap 10-re jövők érted. Harry. xx "
Komolyan megáll az eszem. Nem is ismerem. Bár magamnak is bekel, hogy valljam beleszerettem, de ez már túlzás, mit képzel magáról?! Mert híres nem tehet meg mindent. Gyorsan tárcsáztam a legjobb barátnőmet, Bellát.
- Szia, Bella. Te .. nem tudod mi történt velem ma.
- Szia, Jess. Mesélj.
Elmondtam neki mindent ami történt. Majd csodálkozva végre megszólalt.
- Hazz szerelmes beléd! - mondta
- Milyen Hazz?!
- Harry .. becenév.
- Szerelmes?! Belém? Nem hinném, bár bevallom egy picit beleszerettem . . - mondtam egyre halkabban.
- Igen, beléd. De amúgy mindenképpen elkel menned holnap.
- Még át gondolom . . de most mennem kell, szia és jó éjt! - köszöntem el és leraktam.
Átgondoltam amit Bells mondott, de egy híresség, szerelmes lenne belém?! Kétlem.
* Harry szemszöge *
Haza mentem majd amikor besétáltam, észre vettem, hogy Louis még nincs itthon. Átgondoltam a dolgokat. Lehuppantam a kanapéra és nagy gondolkozásba kezdtem. Azon törtem az agyam, vajon tényleg belé szerettem?! Gyönyörű és amikor mérges .. Hülye lányos kérdés, de van szerelem első látásra? Erre a válaszom, hogy van. Eszembe jutott, hogy holnap a stúdióban az új dalt vesszük fel, eljöhetne oda majd utána sétálhatnánk egyet. Nem sokára Lou toppant be az ajtón.
- Csá, Rómeó. Mi van a Júliáddal? - kérdezte gúnyosan.
- Helló . . . . - köszöntem, majd elmondtam mindent. - Nos ennyi történt.
- Rómeó, leszállhatnál. Holnap az új dalt vesszük fel a stúdióban.
- Igen, tudom. De ő is jön.
- Mi van?!?!?!?! Még a kis Júliád fecseg és kiszivárgott a dal . - mondta mérgesen.
- Nem fogja nyugi és amúgy is mi közöd hozzá .. na mindegy. Mentem aludni.
- 7 órakor?! Jól vagy? Vagy megbolondított a szerelem? - mondta röhögve.
- Igen, hét órakor. - mondtam flegmán és felmentem a lépcsőn, majd be a szobámba.
Bár nem volt sok értelme, mivel amikor letussoltam és befeküdtem csak forgolódtam. Egész végig csak Jessie-re tudtam gondolni . .